felújításlakóépület

Urmánczy Kastély – megvalósíthatósági tanulmány

Az Urmánczy Kastély megvalósíthatósági terveinek elkészülésében mindenki bízott, de komoly költségvonzata miatt sem a tervezői csapat, sem a tulajdonos nem igazán hitte, hogy ez ilyen hamar be fog következni.

Az áttörést egy pályázaton való részvétel jelentette. Elég későn vált egyértelművé, hogy a felújítási tervezés finanszírozására nem csak a nagyon rossz állapotban lévő épületek pályázhatnak, hanem bármilyen műemlék épület. Kicsit őrültség is volt beleugrani a pályázat megírásába, ennyire közel a leadási határidőhöz.

Nehezen hittük el Teklának, a megrendelőnek, hogy ezt a pályázást ő nem tudja egyedül megcsinálni, mi is kellünk hozzá mint építészek. Mi már nagyon vártuk, hogy végére érjünk a saját céges pályázatainknak, a hátunk közepére sem kívántunk egy újabb pályázatot felkarolni. De végül belevágtunk, átrágtuk magunkat a millió részletre kitérő kérdéseken, néha már-már furfangosnak tűnő megfogalmazásokon, és ötödikek lettünk a 42-ből, így a tervezés javarészét finanszírozni lehetett a megnyert összegből.

Elkezdődött hát a kastély funkciójának a továbbgondolása: melyek azok amelyek illeszkednek és fenn is tudják tartani majd az épületet, mi hova kerüljön, miért kerüljön pont oda ahova, és mi mivel legyen kapcsolatban. Mit lehet és mit nem lehet a műemlékvédelem, a törvények, a statikai, tűzvédelmi és gépészeti szempontokból, úgy hogy az funkcionális is és esztétikus is legyen.

Úgy érezzük hogy elmondható a felújítási tervekről az, hogy a végeredmény maximálisan műemlékbarát. Betudható ez annak is, hogy művészettörténész az aki a vonal másik végén a tulajdonosokat képviselte.

Újra fel lesz idézve a nagyteremben az a fa lépcső, amiről se kép, se leírás nincs, de a nyoma jól látszik a falon. Még az emeletig vezető hátsó lépcsőházat is sikerült az eredeti állapotában, a megmaradt festésekkel együtt megtartani, miközben megjelenik plusz egy használati szint – hasznos térré alakul a padlástér. Nem kis vita volt arról, hogy mi mit ér meg – mit tartunk meg és mit nem a feljújítással – és nem kis fejtörést okozott az az igény, hogy az új lépcső ami a manzárdba vezet ne a régi hátsó lépcső folytatásában legyen. Végül az emeletről egyszerűen felfuttattunk egy új lépcsőt a nagy lépcsőház falának az oldalán, így nem volt szükség minden szinten végigfutó oszlopokra amik alá kellene támasszanak egy hagyományos kialakítású lépcsőt. A tűzoltók is rábólintottak erre a megoldásra, bízunk benne, hogy nem változtatják meg a véleményüket addig amíg a következő fázist, az engedélyezési tervet kell majd jóváhagyják.

Mindenki megszokta már a hangulatát az öszenyitott nagy térnek az emelet jobb oldalán, ahol a régen szobák voltak. Ezért is került ide első körben a konferenciaterem. Mégis összességében előnyösebb megválni ettől a pompás helyiségtől így ebben a formában azért, hogy felelevenítésre kerüljenek a hajdani szobák, melyek elválasztófalai visszavezethetőek a megmaradt falfestéseken, a kilátás pedig pompás. Így a konferenciaterem a félszuterénben kapott helyet, külön működhet az épület többi részétől, kültéri sátrakkal kiegészíthető, és közelebbi kapcsolatba kerül a kert Maros felőli részével, a sütögetővel és a kis filegóriával. Kisebb konferenciák, előadások és csapatépítők szervezésére ideális ez az új elrendezés.

A félszuterénben található a szolgálati lakás direkt kijárással, közel a technikai terekhez és a műhelyhez. Egy ekkora épületben amit annyian használnak majd, mindig lesz valami apróság ami elromlik és gyorsan meg kelljen javítani.

Érdemes lesz ellátogatni a felújított kastélyba. Fenséges szálláshelyek, étterem és kávézó, kiállítótér, szabadulószoba és toronykilátó várja majd az idelátogatókat. Mindez ráadásul úgy, hogy a funkciók nagy része párhuzamosan is zavartalanul tud majd működni. A kertet még nem is említettük, erről külön fejezetet nyitottunk honlapunkon.